Betű és rajz címmel egyedülálló albumot jelentetett meg a szegedi Mozaik Kiadó: Deák Ferenc erdélyi grafikusművész műhelyvallomásait. A reprezentatív album bemutatóját nemrégiben tartották meg Szegeden, a Kass Galériában, ahol kiállítás is nyílt a művész grafikáiból. Ez alkalomból az Index szegedi internetlap interjút készített a művésszel, aki röviden beszámolt életútjáról és az utóbbi években Magyarországon kifejtett könyvtervezői munkájáról. Deák Ferenc Kolozsváron, a képzőművészeti főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1958-ban. Nyugdíjazásáig művészeti vezetője volt a Kriterion Kiadónak. Négy éve pedig a szegedi Mozaik Kiadó grafikusa, majd művészeti vezetője. Azóta évente megújított munkavállalási engedéllyel dolgozik Szegeden, a kiadó szolgálati lakást biztosít számára. /Deák Ferenc grafikái a szegedi Kass Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
2000. március 30.
A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanárképző Főiskola tankönyveket, munkafüzeteket, feladatlapokat, szemléltető eszközöket kapott a szegedi Mozaik Könyvkiadótól. Török Zoltán, a kiadó igazgatójával való egyeztetés után a kápolnási iskolának is juttattak a könyvekből, munkafüzetekből. Bálint Mihály, a főiskola igazgatója elmondta, hogy mind tartalmilag, mind minőségileg csodálatosak a kiadványok. Ha jövőben is ilyen gyenge lesz a hazai magyar nyelvű tankönyvellátás, kénytelenek lesznek az újonnan induló ötödik osztálynak külföldről rendelni tankönyveket. /Tankönyvek Szegedről Székelyudvarhelyre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./
2001. február 14.
Kulcsok Kolozsvárhoz címmel album alakú, tartalmilag gazdag könyv jelent meg a Korunk Baráti Társaság és a szegedi Mozaik Kiadó közös kiadásában. A Kulcsok Kolozsvárhoz - A föl nem adható város természetesen nem kíván versenyre kelni a Magvető Könyvkiadó 1987-es (Bálint István János gondozta) kétkötetes, történelmi antológiájával, a Kincses Kolozsvárral. /Kulcsok Kolozsvárhoz A föl nem adható város. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2001. március 26.
Márc. 23-án Szegeden Martonyi János külügyminiszter mutatta be a Kulcsok Kolozsvárhoz /Mozaik Kiadó, Szeged/ című kötetet. A kolozsvári születésű és Szegedhez sok szállal kötődő magyar külügyminiszter utalt a két város közötti szellemi rokonságra, az egyfajta sorsközösségre, valamint a sok szálon összekapcsolódó jövőre. A föl nem adható város alcímet viselő könyv azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyek a kolozsvári Korunk folyóiratban az utóbbi tíz évben a városról, a várossal kapcsolatban megjelentek. - Magyarországnak fontos, hogy az erdélyi magyarság egyénileg és csoportosan is megőrizze önazonosságát - emelte ki a külügyminiszter. /Szegeden a magyar külügyminiszter mutatta be a Kulcsok Kolozsvárhoz című kötetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2002. április 10.
Suba László keramikus a makfalvi Wesselényi Művelődési Egyesületnek ajándékozza szülőházát. Itt rendezik be a makfalvi Fazekas Tájmúzeumot. Ápr. 13-án Marosvásárhelyen, a Mozaik Könyvesboltban nyílik meg a kiállítás, melyen grafikákat és kerámiákat állítanak ki, Suba László kerámiáit és a makfalvi művésztáborban részt vett alkotók grafikáit. A bevételt a fazekasmúzeum rendbetételére szánják. /b.d.: Tárlat a Mozaik Könyvesboltban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./
2004. március 20.
Deák Beke Éva művészi pályájának alakulásában a francia gobelin jutott vezető szerephez. A rendkívül munkás, időigényes szövési technikát, választotta. A művész munkásságát bemutató, 2003-ban a szegedi Mozaik Kiadónál megjelent albumhoz Életvonalak fonala címmel Banner Zoltán írt bevezető tanulmányt. A művészettörténész az indulástól a beteljesedésig követte nyomon a Kolozsváron élő Deák Beke Éva pályájának alakulását. /N. J.: Életvonalak fonala. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2009. június 20.
Május 21-én adták át Kolozsvárott a Romániai Írószövetség kolozsvári fiókjának 2008. évi díjait. A kisebbségi irodalmi díjat (Clujul literar minoritati) Cseke Péter egyetemi tanár kapta A magyar szociográfia erdélyi műhelyei /Magyar Napló Kiadó, Budapest/ című kötetéért. A Kulcsok Kolozsvárhoz (Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár – Mozaik Kiadó, Szeged, 2000) – mint szerkesztője, Kántor Lajos írja – nem kívánt versenyre kelni a Magvető Könyvkiadó 1987-es rangos antológiájával, a Kincses Kolozsvár két kötetével. Más kihívásra válaszolt: „mi a kincstelenített, a «nagy romlást» átélt városról igyekszünk látleletet adni, főként mai tanulmányban, esszében, prózában – abban a hitben, hogy van, lesz erő az idősebb és ifjabb és legifjabb kolozsváriakban új kincsek teremtésére, a rejtettek (még el nem veszettek) megtalálására. ” Ebben a hitben és szellemben dolgozik a Kántor Lajos kezdeményezésére 2003 márciusában megalakult Kolozsvár Társaság. Cseke Péter 1963 óta Kolozsvár lakója. A Nagyváradról elszármazott Cseke Péter színművész névrokona, aki jelenleg a kecskeméti Katona József Színház igazgatója, szívesen társul mellé magyarországi és erdélyi könyvbemutatóin. Cseke Pétert mindig a közösségi feladatok foglalkoztatták. Újságíróként, szerkesztőként, egyetemi oktatóként, doktorátusi témavezetőként. Tervezi Atosfalváról szülőföld-szociográfiája megírását. Negyven éve gyűjti hozzá az anyagot. /Bölöni Domokos: Akit a kakasok ébresztenek Atosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./
